Rubint Réka neve hosszú évek óta szorosan összefonódik a magyar fitneszvilággal. Az energikus, mindig mozgásban lévő tréner sokak számára éppen az erőt, a kitartást és az egészséges életmódot jelképezte. Éppen ezért különösen nehéz volt követőinek szembesülniük azzal, hogy az elmúlt időszakban neki is olyan küzdelemmel kellett szembenéznie, amelyet korábban hosszú ideig a nyilvánosság előtt sem részletezett.
Most azonban egészen más hangon jelentkezett.
Nem edzőteremből, nem egy rendezvényről, és nem a megszokott energikus környezetből. Ezúttal egy kórházi ágyból üzent azoknak, akik figyelemmel kísérik az életét.
A háttérben ugyanis egy újabb fontos beavatkozás állt.
Réka arról számolt be, hogy túl van azon a beavatkozáson, amelyet a gyógyulása érdekében végeztek el. Bár fizikailag nyilvánvalóan megterhelő időszakon ment keresztül, üzenetének középpontjában mégsem a félelem állt.
Sokkal inkább az elszántság.
Az elmúlt hónapokban követői már többször kaphattak hírt arról, hogy újabb kezelések és vizsgálatok várnak rá. A mostani jelentkezés azonban azért is volt különösen személyes, mert Réka nem csupán az állapotáról beszélt, hanem arról is, hogyan próbál gondolkodni saját helyzetéről.
Nem szeretné, ha a betegség határozná meg őt.
Ez az egyik legfontosabb gondolat, amely végigkíséri a történetét. Miközben a külvilág számára egy súlyos egészségügyi küzdelem zajlik, ő saját magát elsősorban olyan emberként szeretné látni, aki a gyógyulás felé halad.
És éppen ezért egyetlen mondata különösen nagy figyelmet kapott.
A videóban Réka azoknak is üzent, akik kételkedtek abban, hogy valóban beteg-e. Nem próbált hosszasan vitatkozni velük, hanem teljesen más szemszögből közelítette meg a kérdést.
Azt mondta: nem beteg, hanem a gyógyulás útján jár.
Ez a mondat első hallásra akár ellentmondásosnak is tűnhet. Hiszen hogyan mondhatja valaki azt, hogy nem beteg, miközben egy onkológiai intézetben lábadozik egy beavatkozás után?
Réka számára azonban a két állítás nem zárja ki egymást.
A hangsúly nála nem azon van, hogy mi történt vele, hanem azon, hogy merre tart.
A múlt helyett a jövőt próbálja nézni.
A követőinek szóló üzenetben azt is egyértelművé tette, hogy mindent megtesz azért, hogy teljesen felépüljön. Ez nem egyszerű optimista mondatként hangzott el, hanem olyan ember szavaiként, aki hosszú ideje kénytelen együtt élni a bizonytalansággal.
És talán éppen ez az, amit a kívülállók nehezen tudnak elképzelni.
Amikor valaki hónapokon vagy akár éveken keresztül vizsgálatokkal, kezelésekkel és beavatkozásokkal szembesül, a mindennapok egészen más értelmet kapnak. Egy egyszerű otthon töltött nap, egy családi program vagy akár egy közös vacsora is sokkal fontosabbá válhat.
Réka korábban arról is beszélt, hogy az elmúlt négy évben sok mindent átértékelt, és a bizonytalanság miatt igyekszik a jelent a lehető legteljesebben megélni. Ezért sem akarta, hogy a körülmények kizárólag félelmet jelentsenek számára.
A családja és a hite szintén fontos szerepet játszik ebben.
A kórházi ágyán készült videóban egy rózsafüzért is magához szorított. Azt mondta, hogy hite az elmúlt években is vele volt, és most is abban segíti, hogy a teljes felépülésre összpontosítson.
A jelenet azért is volt erős, mert a korábbi, energikus képekhez képest most egy sokkal sebezhetőbb oldalát láthatták a követői.
Nem volt mögötte színpad.
Nem volt edzés.
Nem volt reflektorfény.
Csak egy kórházi szoba, egy személyes üzenet és egy nő, aki minden erejével kapaszkodik abba a gondolatba, hogy van tovább.
Közben természetesen felmerülhet a kérdés: miért kellett mindezt ilyen nyíltan megosztania?
Réka évekig nem beszélt részletesen a nyilvánosság előtt arról, min megy keresztül. Később azonban úgy döntött, hogy nem titkolja tovább a küzdelmét. Azóta egyre őszintébben beszél a kezelésekről, a lelki megterhelésről és arról, hogyan változtatta meg az életét ez az időszak.
A döntésnek természetesen voltak támogatói és kritikusai is.
A közösségi médiában mindig vannak olyanok, akik együttérzéssel reagálnak egy ismert ember nehéz helyzetére, mások viszont megkérdőjelezik a nyilvános szereplést. Réka most elsősorban azokhoz szólt, akik kételkednek benne.
De nem haraggal.
Inkább egyfajta belső bizonyossággal.
Azt próbálta megmutatni, hogy számára a „beteg” szó nem egy végállomást jelent. Ő nem akarja magát egy diagnózissal azonosítani. A saját történetét úgy szeretné megélni, mint egy folyamatot, amelynek a végén a felépülés vár rá.
Ezért is volt különösen fontos az a gondolat, amelyet üzenetéhez kapcsolódóan megfogalmazott: amíg van egy utolsó esély, addig van esély a győzelemre is.
A mondat mögött ott van mindaz, amin az elmúlt években keresztülment.
És itt válik igazán érthetővé, miért választotta éppen ezt a megfogalmazást.
Réka számára ugyanis most nem az a legfontosabb kérdés, hogy mások milyen címkét tesznek rá. Nem az, hogy a közönség betegként, fitneszedzőként vagy médiaszemélyiségként tekint rá.
Hanem az, hogy ő maga hogyan látja saját jövőjét.
A válasza pedig egyértelmű.
Folytatni akarja.
Még akkor is, amikor ehhez újabb kezeléseken és beavatkozásokon kell keresztülmennie. Még akkor is, amikor fizikailag és lelkileg nehéz napok következnek. És még akkor is, amikor mások megkérdőjelezik a szavait.
A legmeghatóbb rész azonban csak a videó végén hangzott el.
Réka nem a félelmeiről beszélt, és nem is arról, hogy mennyire nehéz számára a helyzet. Ehelyett egyszerűen megígérte követőinek, hogy fel fog épülni, és folytatják.
Ez volt az a pont, amelyben az egész üzenete összeért.
Nem azt kérte, hogy sajnálják.
Nem azt üzente, hogy adják fel érte a reményt.
Hanem azt, hogy ő maga sem fogja feladni.
És talán éppen ezért mondta ki olyan határozottan: „Nem vagyok beteg.”
Mert a saját értelmezésében ő nem egy diagnózis.
Ő egy ember, aki a gyógyulás útján jár.
És miközben a kívülállók számára ez az út tele van bizonytalansággal, Rubint Réka most azt szeretné, ha egyetlen dolog maradna biztos: ő hisz abban, hogy lesz folytatás.
